Képességfejlesztés, iskolaválasztás

szi

 
Az interjú szerkesztett változata megjelent a “NOE levelek” 2019 június-júliusi számában, Lódi Viktória készítette.
 
Mely képességek fejlesztése a meghatározó alsó tagozatban?
 
Az alsó tagozat legfontosabb feladata az, hogy a gyerek tanulási alapkészségeit kialakítsa. A készségek tanult, automatikusan, könnyedén lefutó sémák, amelyek lehetővé teszik a későbbiekben a tananyag megértését és elsajátítását. Ezt szokták tévesen úgy hívni: megtanítani a gyerekeket tanulni. Valójában maroknyi, kiemelten fontos, automatikusan, erőfeszítés nélkül lefutó rutin elsajátításáról beszélünk: azok a gyerekek, akik stabilan kialakult alapkészségekkel, és legalább átlagos mentális képességekkel rendelkeznek, mindenféle tanulásmódszertani hókuszpókusz nélkül könnyedén veszik a fölső tagozatot és a gimnáziumot. Ötödik osztálytól a NAT a következő tanulási alapkészségeket tekinti alapértelmezetten meglévőnek:
 
– technikailag könnyed, jó tempójú és értő olvasás,
hallott és olvasott instrukciók könnyed megértése,
– egyidejűleg jó tempójú, olvasható, és helyes írás,
– gondolatok pontos megfogalmazásának képessége akár összetett mondatokban szóban és írásban,
matematikai alapműveletek és átváltások gyors, pontos futtatása különösebb erőfeszítés, gondolkodás nélkül.
 
Jól látható, hogy a központi írásbeli felvételik is nagyrészt ezen készségek színvonalát mérik fel, az ötödik osztály is leginkább attól “nehéz”, hogy a gyerekek egy része (kb. harmada) számára négy év alatt nem állnak össze megfelelő szinten a fenti készségek. A felsős szaktanárok már csak annyit látnak, hogy a dolgozatban nincs ott a jó válasz, de azt már nem tudják (nem feladatuk) felmérni, hogy a gyerek olvasni, érteni, fogalmazni, számolni nem tud, nem figyelt eléggé vagy nem tanult eleget. A tanács legtöbbször: figyeljen oda jobban, tanuljon többet. Az első sajnos nem a gyereken múlik, a második sajnos nem pótolja a gyerek hiányzó alapkészségeit. Az országos, és nemzetközi kompetenciamérések egyaránt azt mutatják, hogy a felső tagozatos gyerekek egy része nem érti amit olvas, nem érti a feladatokat, nem tudja a gondolatait adekvátan megfogalmazni, és nem tud egyszerű gyakorlati matematikai problémákat megoldani.
 
A sikeres tanulás szempontjából a stabil tanulási alapkészségek kialakítását célzó aktivitásokon kívül minden egyéb, jelentős alsó tagozatos terhelés csak felesleges ballaszt, ami sokszor túlterheli a gyereket, és az alapkészségek kialakításának rovására megy. Az alapkészségek sikeres elsajátítása nagyrészt a gyerek iskolába lépéskor meglévő érettségi szintjének, képességeinek, részképességeinek függvénye, kisebb részben múlik csupán az alkalmazott pedagógiai módszeren, haladási tempón, eszközökön. Mivel “kívülről” csak a gyerek teljesítménye (sikeres, könnyed, akadozó, nem megy neki) látszik, a mögöttes képességek rendszere nem, a képességbeli elakadást alsó tagozatban az alapkészségek kialakulásának nehézkessége és a gyerek motivációvesztése jelezheti.
 
A képességfejlesztés időszaka a fentiek miatt az 5-10 éves kor
 
A tanulási alapkészségek sikeres kialakításához szükséges képességek a gyerekek egy részének már nagycsoportos óvodás korban rendelkezésére állnak. Őket nem kell fejleszteni, sikerrel veszik az akadályokat minden fejlesztés nélkül is. Képességet fejleszteni ott kell, ahol a képességek szintjén hiányzik valami ahhoz, hogy az iskolai tanórákon “összeálljanak” a tanulási alapkészségek. Ezt sajnos az óvodai iskolaérettségi vizsgálatok (szélsőséges eseteket leszámítva) nem mutatják meg, iskolai elakadások (pl: “tessék otthon gyakorolni a gyerekkel”) árulkodnak róluk. Megfelelő diagnosztikai eszközökkel ezek az elakadások öthat éves korban (még mielőtt a gyerek megtapasztalná, hogy nem megy neki valami) pontosan kimutathatóak. A képességbeli, részképességbeli elakadások egy része óvodás, kisiskolás korban fejlesztésre jól reagál. Felső tagozatos gyerekeknél már sokkal gyengébb hatásfokúak a fejlesztések. A legfontosabb időszaka a képességfejlesztésnek tehát 5-10 éves kor között van.
 
Milyen képességek fejlesztése fontos a felső tagozatban/középiskolában?
 
Megfelelő szinten olvasó, értő, fogalmazó, számoló gyereknél nincs fejlesztendő képesség. Tanulási stratégiákat, időgazdálkodást, kritikus gondolkodást, elakadásokat kompenzáló stratégiákat még lehet tanítani felsős és gimnazista gyerekeknek, ezzel sokat ártani nem lehet. Itt már sokkal inkább a gyerekben meglévő képességekhez, készségekhez illeszkedő terhelési szintet kell okosan megválasztani. Ezen a téren a középiskolai felvételik viszonylag jól szét tudják válogatni a gyerekeket.
 
Mennyiben mások a mai gyerekek a korábbi generációkhoz képest?
 
Aki a hetvenes-nyolcvanas években volt gyerek, a dolgokat vizuális eszközök hiányában nagyrészt hallott-olvasott forrásból kellett, hogy megértse. Ez a generáció jellemzően megkérdez valakit, vagy elolvas valamit, ha információra van szüksége. A rendszerváltás utáni időszakban felnőtt gyerekek már sokkal erősebben támaszkodnak vizuális csatornákra. Előbb néznek meg a Youtube-on egy videót, mint hogy felüssenek egy könyvet, vagy internetes keresőt használjanak. Ez a felszínen megértési könnyebbséget jelent számukra, de sok minden van, ami nem érthető meg képekből, videókból: elvont fogalmak, komplex nyelvi szerkezetek megértése nélkül nem látnak a dolgok mélyére. Fontos feladata lenne az oktatásnak, hogy megtalálja az arany középutat: biztosítson vizuális eszközöket a könnyebb megértés érdekében, de tegye lehetővé a mélyebb megértést is a nyelvi csatornák erősítésével.
 
Milyen módszerekkel érdemes velük foglalkozni?
 
Mindenképpen figyelni kell, hogy a gyerekek mivel foglalkoznak maguktól. Spontán tevékenységeik, érdeklődésük, kíváncsiságuk ismeretében megtalálhatóak azok a pontok, amelyeknél fogva a figyelmük felkelthető, megtalálható a csatorna, amin keresztül el lehet jutni hozzájuk. Ez természetesen legtöbbször nagyon távol áll attól, ami ma az iskolában a legjellemzőbb: “olvasd el, tanuld meg!”. A tananyag és a taneszközök elavultsága a mai gyerekek nagy részéből teljes érdektelenséget vált ki. Pedagógiai véna, kreativitás, elhivatottság kell, hogy a tananyagot a gyerekek számára vonzóvá, kívánatossá tegyük.
 
A nyelvtanulás fontos eleme a döntésnek. Ennek kapcsán milyen lehetőségeket érdemes mérlegelni? (nulladik nyelvi év, emelt nyelv…)
 
Nem igaz, sőt igen veszélyes tévhit, hogy az idegen nyelvet minél hamarabb kell elkezdeni tanulni. A gyerekek egy részénél az anyanyelvi tanulási alapkészségek (ld: fent) rovására megy a korán rájuk erőltetett idegen nyelvű írás-olvasás. Fiatal felnőttkorig sokféle úton-módon eljuthat valaki a színvonalas nyelvtudásig. Ennek egyik formája a nyelvi előkészítő osztály, de mindenképpen érdemes fontolóra venni iskolán kívüli lehetőségeket is (nyelviskola, magántanár, külföldi tanulmányút). A gyerekek egy részére a hagyományos iskolai nyelvoktatásban (tankönyv, lecke, szódolgozat) is ráragad valamennyi nyelvtudás, de ahogy az anyanyelvünket sem így, hanem kommunikáció útján tanuljuk meg, a legtöbb gyerek könnyebben tanul idegen nyelvet is kommunikáció útján. Főleg az angol nyelvből sok minden ragad a gyerekekre az internetről, sorozatokból: a megértést sokban előreviszi az angol nyelvű tartalmak fogyasztása, de semmiképpen ne várjuk tőle, hogy a gyerek kommunikálni és beszélni is képes lesz tőlük. Jó hatásfokkal használhatóak az interaktív nyelvtanító szoftverek: rájuk lehet kattanni, mint egy játékra, de mellette beszéltetik is a gyereket.
 
Szülői nyomás a jobb jegyekért, a jobb iskoláért, a „gyerek érdekében”. Kérdés, nem ártunk-e többet?
 
A pszichológia nem ismeri a lustaság fogalmát. A gyerek, akivel erőlködni kell, hogy tanuljon, legtöbbször nehezen tanul, nem sikeres, önbizalomhiányos, nem érzi, hogy érdemes energiát mozgósítania, vagy éppen teljesen kimerült az iskolában. Mindenképpen érdemes tisztán látni, mielőtt elvárásokat fogalmazunk meg a gyerek felé. A gyerekben tartós pszichés sérülést okozhat a kritikus, hegyibeszédekkel, riogatással, ordibálással és büntetéssel motiválni próbáló szülő. A gyerek tanulási képességei, elakadásai legtöbbször nem láthatóak kívülről, a gyerek nem tehet róluk. Szülőként elsősorban segíteni, és nem riogani, fenyegetni, kritizálni kell a gyereket. Segíteni pedig csak akkor tudunk a gyereknek, ha értjük, hogy miben, hol, és milyen mértékű az elakadása.
 
Mikor járnak el a szülők helyesen? Fel lehet mérni a gyerekek teljesítményét objektíven?
 
A gyerekek tanulási képességei objektív eszközökkel felmérhetőek. Az tud jól nevelni, aki ismeri, pontosan érti a gyerekét. Szülői magatartásunkat minél inkább hiedelmeink, előfeltevéseink, hozott mintáink vezérlik, annál nagyobb eséllyel leszünk kudarcosak a gyerekkel. Minél jobban értjük őt, annál pontosabban tudjuk hozzá illeszteni elvárásainkat, segítő, vagy éppen noszogató magatartásunkat.
 
A döntéshozatalnál milyen tényezőkre érdemes figyelni?
 
Az iskolaválasztás tekintetében a gyerek számára legjobb az, ha a választás középpontjában az ő terhelhetősége, tanulás iránti elkötelezettsége, képességeinek és energiáinak pontos ismerete áll. A praktikus szempontok (közelség, egy helyre járjon az összes) mellett oda kell figyelni a gyerek egyéni tulajdonságaira, képességeire is. Sem a túl-, sem az alulterhelt gyerek nem érzi jól magát a bőrében, nem fejlődik optimálisan.
 
Nagyon örülnénk, ha felhívná a figyelmet a Nagy Kép munkájára is.
 
A Nagy Kép egy olyan diagnosztikai-tanácsadási eljárás, amelynek célja, hogy megértse, és a szülő számára érthetővé tegye a gyerek tanulási képességeinek, motivációs működésének összefüggéseit. Mik a gyerek erősségei, gyengéi, mennyire terhelhető, milyen iskolát célszerű választani neki, profitálhat-e fejlesztésből, mit várhatunk el tőle, és mi az, amiben inkább segíteni érdemes neki? Hogyan motiválható, miért szeret, vagy éppen utál tantárgyakat, miben kössük az ebet a karóhoz, és mit érdemes elengedni? Ezek a leggyakoribb kérdések, amivel megkeresnek minket. 5-17 éves korig tudunk a szülő számára tanácsokat, differenciált képet adni gyerekéről.
 
 
Fotó: Lajti Virág
 
Kapcsolódó:

Hogyan válasszunk iskolát?

Hány évesen menjen a gyerek iskolába?

Fogalomtár: Figyelem

Fogalomtár: Beszédértés

Fogalomtár: Motiváció

Fogalomtár: Energiadeficit