Fogalomtár: Önszabályozás

 Az idegrendszer az érzékszervek által összegyűjtött és az észlelőrendszer által alakzatba rendezett, azonosított információt a szervező funkciók segítségével készíti elő a további, magasabb szintű műveletek kivitelezéséhez. Az önszabályozás (gátlás-késleltetés) képessége az információfeldolgozási folyamatban azt biztosítja, hogy még a beérkező ingerre (pl: kérdés, feladat) adott válasz (pl: felelet, megoldás) előtt legyen elegendő idő arra, hogy megtörténhessen a megértés, és a megoldási séma a memóriából történő előhívást követően le tudjon futni. Ha egy gyerek szabályozófunkciói éretlenek (impulzív), feladathelyzetben azt tapasztaljuk, hogy gyakran hamarabb válaszol, mint gondolkodik, bár tudjuk, hogy tudja a jó választ, mégis az első dolgot mondja ki, ami eszébe jut.

Az önszabályozás képessége a kognitív információfeldolgozás mellett részt vesz az érzelmi- és viselkedésszabályozás folyamatában is. A belső szükségletekre, érzésekre (spontán mozgásigény, ingeréhség, frusztráció, kudarc), és külső elterelő ingerekre (auditív és vizuális zaj) adott spontán, automatikus viselkedéses reakciók (spontán mozgások, babrálás, billegés, düh, agresszió, elterelődés) automatikus vagy akaratlagos gátlásának, késleltetésének képessége az iskolában alapvető elvárás.

Az ennek az elvárásnak megfelelni nem képes gyerekek az iskolai, tanórai keretek, szabályok, normák sorozatos megsértésének rizikójával kerülnek iskolába. Nem tudnak megülni a fenekükön, babrálnak, nem bírják kivárni a kérdést, belevágnak a tanító szavába, vagy éppen a frusztrációra, kudarcra, piszkálódásra adott reakciójuk túlzó, normasértő, esetleg a figyelmük terelődik el túl könnyen a feladatról. Az érett, megfelelő szabályozófunkciókkal rendelkező gyerekekhez képest az ilyen gyerekek gyakran kapnak hiperaktív, szófogadatlan, impulzív, neveletlen, agresszív, figyelemzavaros, vagy ábrándozó címkéket az iskolában.

Az önszabályozás, önkontroll képességét: a kontrollfunkciókat, avagy az idegrendszer fékrendszerét a neuropszichológiai szakirodalom az agykéreg prefrontális régióinak működéséhez, érettségéhez kapcsolja, a terület és egyben az önszabályozás képessége fiatal felnőttkorig érhet, a legjelentősebb érési folyamatok jellemzően kiskamaszkorig (10-11 év) lezajlanak. Hat éves korban a gyerekek nagy részénél ezek a területek még az állami iskolarendszer elvárásaihoz mérten nem megfelelő érettségűek, a legtöbb hat- hat és fél évesen iskolát kezdő gyerek számára komoly erőfeszítést okoz, hogy az iskolában minden tekintetben az elvárásoknak megfelelően – kontrolláltan működjön. A terület érettsége, csakúgy, mint az önszabályozás képessége komplex képességdiagnosztikával pontosan feltárható, fejlesztésre – bár kontrollált tudományos (kísérlei-kontroll-placebo) vizsgálattal a spontán érési eseményektől az ilyen fejlesztések hatását nem választották szét – reagálhat. Az önszabályozás (viselkedés, impulzus- és figyelemkontoll) kiterjedt, súlyos zavara hátterében felmerülhet az ADHD diagnózis is.

Szerző: Szűcs Imre Lóránt

Hány évesen menjen a gyerek iskolába?

Unatkozik a gyerek az iskolában!

Tévhitek a tehetségről II. – A tehetség deviáns

Hogyan válasszunk iskolát?

Fogalomtár: Feladattartás

Fogalomtár: Figyelem