Fogalomtár: Vizuális észlelés
A vizuális észlelés a szemek által érzékelt (látás), és az agyba juttatott nyers idegi jeleket dolgozza fel, alakítja jelentésteli egésszé. A vizuális észlelőrendszer az iskolai beválás, az olvasástanulás szempontjából fontos feldolgozási területei a következők:
– egészleges, többszintű alakzatészlelés
– figura-háttér elkülönítés (alakzatok háttértől való elkülönítése)
– mintázatok, alakzatok azonosságának, különbözőségének észlelése (differenciálás)
– rész-egész viszony észlelése
– irányészlelés (jobb-bal és fent-lent észlelése)
– szeriális észlelés (alakzatok sorrendiségének észlelése)
– relatív téri helyzet észlelése (vizuális egységek egymáshoz képesti viszonya)
Akár a látás, akár a vizuális észlelés bizonytalanságai, zavarai az iskolai működésben leginkább az olvasás elsajátításának bizonytalanságát, nehézségét okozhatják. A vizuális észlelőrendszer érése ép látás és megfelelően ingergazdag környezet esetében spontán folyamat, optimális esetben 5 és 7 éves kor között eléri az olvasástanuláshoz szükséges szintet. Az éretlen, vagy bizonytalan vizuális észlelőrendszerrel iskolába lépő gyerekek nagyobb valószínűséggel akadnak el később az írás-olvasásban.
A vizuális észlelőrendszer éretlenségéről, bizonytalanságáról vagy éppen pontatlanságáról, pontatlanul rögzült vizuális sémák meglétéről a következő tipikus jelek árulkodnak:
– (d-b-q-p), (sz-zs), (a-e, á-é) betűk tévesztése, cseréje olvasásban
– betűk sorrendjének tévesztése olvasásban
– szavak irányának megfordítása olvasásban
– tükörírással írt betűk, számok: leggyakrabban: J, 3, 5, E, S, Z, L, N
A vizuális észlelőrendszer érttsége, fejlettsége, esetleges működési bizonytalanságai tesztekkel mérhetőek, szükség esetén fejleszthetőek. Olvasási nehézség kialakulásában veszélyeztetett gyerekek számára az olvasástanítás eszközei, módszere, tempója kulcsfontosságú.
Szerző: Szűcs Imre Lóránt
Kép: Daniel Britton
Kapcsolódó cikkek: