Az elsős évismétlés nem bukás!
Mi az elsős évismétlés?
A közhiedelemmel és a szenzációhajhász főcímekkel ellentétben az első év ismétlése a gyerek számára sem jogilag, sem technikailag nem bukás, hanem lehetőség, hogy a tanulási alapkészségek (írás, olvasás, számolás) alapjait teljesen a nulláról, egy évvel érettebben újratanulják. Ezt a lehetőséget kizárólag első osztály végén lehet igénybe venni: nem kell hozzá megbukni, nem kerül be a bizonyítványba sem, az „első” első osztályt ilyen esetben egyszerűen nulladik évnek tekintjük, a gyermek bizonyítványa (értékelése) a másodszor végzett első osztály eredményeit fogja tartalmazni. Évet ismételni természetesen később, magasabb osztályfokon is lehet, de az alapok alapjainak stabil újratanulása csak első osztályban lehetséges.
Mikor kell megismételni az első évet?
Akkor, ha a gyerek érdeke ezt kívánja: ha az első osztályban elsajátítandó alapok nem, vagy csak nagyon gyenge minőségben épültek be a gyerek memórájába, és borítékolható, hogy emiatt második osztálytól komoly kudarcai lesznek, jelentős elakadást fog görgetni maga előtt.
Ki dönt az ismétlésről?
Első osztályban a hatályos törvényi szabályozás szerint nincs osztályozás, ettől függetlenül az iskola, ha azt tapasztalja, hogy a gyermek első évben megszerzett készségei olyan gyengék, hogy nem lesz képes a második osztályt elvégezni, a gyerek érdekében dönthet az ismétlésről. Emellett, függetlenül az iskola véleményétől, a szülő is dönthet úgy, hogy a gyerek saját későbbi jobb teljesítménye érdekében járja újra az első osztályt.
Ki sérül valójában?
A gyakran hangoztatott szülői hiedelmekkel (traumatizálja a gyereket az évismétlés, elveszíti a barátait, stb.) ellentétben legrosszabbul azok a gyerekek járnak, akiket szüleik az alapok elsajátításához éretlen aggyal küldtek iskolába, nem tudták az alapokat megtanulni első évben, de szüleik, vagy pedagógusaik döntése miatt nem kapták meg a lehetőséget, hogy újratanulják azokat. Második osztályban már senki nem tanítja a gyerekeknek a betűk felismerését, leírását, a számok egymáshoz képesti távolságát, a tízes bontását, átlépését. Ezek sajnos a nyáron nem tudnak „beérni”, hiszen a hosszú távú memóriában nem, vagy hiányosan, rosszul rögzült sémákról beszélünk, amelyeket a sok napsütés nem tud a memóriába stabilan, jól berögzíteni. Azok a kisgyerekek, akiktől elvették a második esélyt, ezen alapok híján kell majd, hogy második osztályban teljes mondatokat értően, hansúlyozva olvassanak, tollba mondott mondatokat leírjanak, százas számkörben összeadjanak, kivonjanak, és elsajátítsák a szorzótáblát. A valódi lelki sérülést nem az évismétlés adta második esély okozza, hanem annak megélése, hogy a másodikos gyerek az elsős alapok híján nem tudja megcsinálni órán, amit elvárnak tőle. Akinek pedig első osztályban „kis hatévesként” lettek barátai, annak az új osztályában, „nagy”, „bennfentes” hétévesként is biztosan lesznek majd.
Nem rombolja a gyerek önbizalmát az évismétlés?
Nem, amenyiben a szülő nem őt hibáztatja érte. A pedagógus nem állítja emiatt pellengérre az évismétlő gyereket, a többi elsősnek pedig fogalma sincs róla, hogy az osztályból valaki már volt egyszer elsős. Az évismétlő gyerek ugynakkor az „ügyetlen kicsi” pozíciójából átlép az „ügyes, tájékozott nagy” szerepébe, aki már tud, tanult egy csomó mindent, amit a kicsik még nem. Ez a pozícióváltás jellemzően megerősíti és nem rombolja a gyerekek önbizalmát.
Hogyan kommunikáljuk az ismétlést a gyerek felé?
A legfontosabb, hogy értse: az, hogy nem sikerült „rendesen” megtanulnia az alapokat, nem az ő hibája. A gyakorlás, az ismétlés a biztos tudás alapja: a gyerekek pontosan érzik, hogy nehezen megy nekik, amit az órán csinálni kell. El kell magyarázni nekik, hogy az írás-olvasás-számolástanulás nem verseny: nem az számít, hogy ki milyen gyorsan tanulja meg, hanem az, hogy a végén milyen ügyessé válik benne. Van, aki magától megtanulja, van, akinek egy év alatt megtanítható, és van, akinek két évig kell az alapokat gyakorolnia, hogy ügyesen, felkészülten kezdhesse a második osztályt.
Mi okozza az elsős alapok elsajátításának növekvő mértékű kudarcát és a növekvő számú évismétlést?
A háttérben négy fő ok áll:
- Az éretlen fejlődési alapokkal 6- 6 és fél évesen beiskolázott tavaszi-nyári gyerekek tömegei
- A minden gyerek számára egységes módszert, eszközt, haladási tempót, óraszámot előíró, a gyerekek fejldődésének egyéni különbségeire vak tömegoktatás („haladni kell az anyaggal”)
- A megfelelő preventív és interventív diagnosztikai és fejlesztő eszközökkel és tudással felvértezett szakemberek hiánya, és kapacitáshiánya az óvodákban és az iskolákban
- Növekvő szülői tudatosság: egyre több szülő ismeri fel az óvodai visszatartáshoz hasonlóan az elsős évismétlés előnyeit
Kinek a kudarca a tényleges bukás?
Alapszintű oktatásban a gyermek gyenge, elégtelen tanulmányi teljesítménye miatti évismétlés soha nem a gyereket, hanem minden esetben az oktatást minősíti: az alkalmazott pedagógia nem találta meg a gyerek képességeihez, pillanatnyi fejlettségi szintjéhez, terhelhetőségéhez, szociokulturális sajátosságaihoz illeszkedő célokat és eszközöket. Próbálta végigrángatni valamin (tananyag), amiből a gyerek igazoltan semmit nem profitált (ld. jegy), de kudarcot vallott vele. Nem tudta a gyerek önhibáján kívül örökölt, vagy szerzett hiányosságait figyelembe venni, pótolni, a gyerek számára reális célokat, eszközöket biztosítani.
Mit tehet a szülő?
Elsőként alaposan fontolja meg, hogy tavaszi-nyári születésű gyerekét tényleg érdemes-e épp 6 évesen iskolába íratni. Ha van rá lehetősége, szakszerű, széles spektrumú, a gyerek fejlődését minden releváns területen (nem csak mozgás!) mérni képes felmérés segítségével méresse fel. Ilyen felmérést állami finanszírozásban a Pedagógiai Szakszolgálatoknál lehet kérni, magánúton az Előkép és a Nagy Kép ad részletes, minden lényegi fejlődési területre kiterjedő információt és tanácsot a gyerekről a szülőnek.
Ha a szülő látva a gyerek első osztályos fejlődését bizonytalan abban, hogy engedje-e második osztályba a gyereket, vagy tartsa-e vissza, szintén a Pedagógiai Szakszolgálat, vagy a Nagy Kép tud egyértelmű válaszokat adni a gyerek fejlődését illetően.
Szerző: Szűcs Imre Lóránt
Eredeti kép: cookpad.com
Kapcsolódó cikkek: