Fogalomtár: Logikai műveletek

logical

 
Gondolkodásról akkor beszélünk, amikor az elme a környezetében lévő (előzetesen észlelt és összerendezett) dolgokkal / dolgokon műveleteket végez. A műveletek “nyersanyagai” lehetnek képek, térbeli alakzatok, mennyiségek, szavak és fogalmak. A nyersanyagtól függetlenül a gondolkodás ugyanazokat az alapvető folyamatokat végzi, ezek együttesét nevezzük logikusságnak, avagy a dolgok közötti összefüggések megértésének képességének.
 
Különbözünk abban, hogy milyen könnyedén (avagy nehezen) vesszük észre és értjük meg a körülöttünk lévő dolgokban rejlő összefüggéseket, és abban is, hogy milyen komplexitású összefüggéseket vagyunk képesek megérteni. A környezetünk részben e tulajdonságunk alapján következtet értelmességünkre.
 
Logikusságunkat legnagyobb részben örököljük, ezen a képességterületen fejlesztéssel jelentős változást nem lehet elérni. Típusfeladatokat ugyan be lehet gyakorolni, de kétes, hogy ezek a memóriából előhúzott sémák a való életben megjelenő logikusságra hatással vannak-e. A logikusság az életkortól független, nem tud “beérni”: átlagosnál logikusabban gondolkodó gyerekből átlagosnál logikusabban gondolkodó felnőtt válik.
 
A világ logikus megismerése a következő, egymástól élesen nem elkülönülő eseményekre bontható fel:
 
Mintázatok megfigyelése, azonosítása: mennyire könnyedén vagy éppen nehezen veszi észre valaki a dolgokban rejlő hasonlóságokat, szabályszerűségeket.
Szabályalkotás (absztrakciós készség): a megfigyelt mintázatokból, szabályszerűségekből milyen hatékonyan alkot a személy más helyzetekre is átvihető szabályokat.
Következtetés: milyen hatékonyan képes a személy (akár az általa alkotott) absztrakt szabályok alapján érvényes következtetéseket levonni, és konkrét problémákat megoldani.
 
Az iskolai tantárgyak egy részében az tud sikeres lenni, aki a dolgok logikáját érti, a tantárgyak egy másik része inkább jó nyelvi kompetenciákat és jó memóriát igényel. Az iskolai működés terén a logikusság fontos képesség, de önmagában nem elegendő a könnyed teljesítéshez: ha nem társul hozzá ép figyelem, ép memória, és jó színvonalú verbális megértés, az egyébként a környezetük által is okosnak, logikusnak ítélt gyerekek a jelenlegi, nagyrészt sémák és adatok memorizálására épülő iskolarendszerben alulteljesítenek. A logikus gondolkodás vizsgálata sztenderd feladatok segítségével történik.
 
 
Szerző: Szűcs Imre Lóránt
 
 
 
További szócikkek:
Fogalomtár: Hallás (érzékelés-észlelés)
Fogalomtár: Vizuális észlelés (érzékelés-észlelés)
Fogalomtár: Gátlás-késleltetés (szervező funkciók)
Fogalomtár: Feladattartás
Fogalomtár: Figyelem (szervező funkciók)
Fogalomtár: Fókuszált egycsatornás figyelem (szervező funkciók)
Fogalomtár: Megtartott figyelem, terelhetőség – (szervező funkciók)
Fogalomtár: Koordinált többcsatornás figyelem (szervező funkciók)
Fogalomtár: Munkamemória (gondolkodás – tárolás)
Fogalomtár: Beszédértés