Fogalomtár: Verbális képességek

Floki

 
Verbalitásunk magasabb szintű mentális képességeink szavakhoz, fogalmakhoz, szövegekhez kapcsolódó területe. Az iskolai tananyag megértésében az egyik legfontosabb, megkerülhetetlen képességterület. Meghatározza hallott, olvasott szövegek, instrukciók pontos megértését, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség színvonalát. A képességterület több, egymással interakcióban működő képesség együttesének eredője: statikus, dinamikus, és kreatív elemek együttműködése. Egy személy verbális képességeinek, működésének pontos megismerése a következő képességterületek megértését igényli:
 
Szókincs, mentális lexikon, előhívhatóság
 
Verbális képességeink legalapvetőbb építőkövei a hosszú távú memóriánkban tárolt szavak. Mennyiségük (hány szót ismerünk), jelentésükhöz (egy, vagy több jelentéshez) való pontos kapcsolódásuk (mennyire pontosan értjük, hogy mit jelentenek), és előhívhatóságuk könnyedsége, gyorsasága (aktiváció) együttesen határozzák meg, hogy milyen választékos szöveg megértésére és megalkotására vagyunk képesek. Ha nem ismerjük (nincs lenyomatuk a memóriánkban) a szavakat egy megértendő / megfogalmazandó szövegben, elakadunk. Hiába ismerünk ugyanakkor rengeteg szót, ha a jelentésük bizonytalan: mind a megértésben, mind a kifejezésben pontatlanok, ügyetlenek leszünk. Végül, hiába tartalmazza memóriánk a szükséges szavakat, és a hozzájuk kapcsolódó pontos jelentést, ha az adott időpillanatban nem érjük el őket, a valós idejű (itt és most) megértés és kifejezés egyaránt döcögős lesz.
 
Fogalomalkotás, verbális absztrakció
 
A szavakkal leírható dolgok kategóriák mentén, piramis-szerűen rendeződnek el: a piramis legalján a legkonkrétabb, legkézzelfoghatóbb, egyedi dolgok találhatóak, például a szomszéd Piri néni Floki nevű nyolc éves drótszőrű tacskója. Floki a drótszőrű tacskók kategóriájába sorolható, ilyenből sokkal több van, mint az egyetlen, megismételhetetlen Flokiból. A drótszőrű tacskók a tacskók kategóriájába tartoznak: sokkal több tacskó van, mint drótszőrű tacskó. A tacskók a kistestű ebek közé sorolhatóak: sokkal több kistestű kutya van, mint tacskó. A kistestű kutyák a háziasított kutyák még nagyobb kategóriájában helyezkednek el, amelyek a kutyafélék kategóriájának csak egy részét képezik. A kutyafélék a ragadozók, az emlősök, vagy a négylábúak nagyobb kategóriájának részét képzik. A ragadozók, az emlősök és a négylábúak (leszámítva a bútorokat) egyaránt az állatok kategóriájába tartoznak, az állatok pedig élőlények.
 
Fogalomalkotási, kategorizációs képességünk képessé tesz minket arra, hogy dolgokról különböző absztrakciós (általánossági) szinteken tudjunk beszélni, gondolkodni. Minél kifinomultabb, pontosabb elvont fogalmakkal rendelkezünk, annál pontosabban tudjuk kifejezni gondolatainkat, megérteni a világ általánosabb összefüggéseit.
 
Nyelvi műveletek, nyelvi logika
 
A szavak és fogalmak optimális esetben nem csak pontos jelentésükhöz tapadnak memóriánkban, hanem más szavakkal együtt összetett jelentési-logikai hálót alkotnak. Előfordul, hogy szavak ugyanazt jelentik (pontos szinonimák), néha hasonlít ugyan a jelentésük, de nem tökéletesen ugyanazt jelentik (rokon értelmű szavak). Sok szónak van pontos ellentéte, és szavak között vannak elvont logikai (pl: rész-egész, ok-okozat, alkotó-produktum, cselekvés-eszköz, stb.) összefüggések is. Hasonlóan magasabb szintű téri-vizuális (képek, alakzatok) és mennyiségi-matematikai (számok, mennyiségek) képességeinkhez, nyelvi képességeinket is meghatározza, hogy milyen színvonalon vagyunk képesek az egyes elemek közötti összefüggések, összefüggésrendszerek megértésére.
 
Grammatikai működés
 
Az általunk megértett (hallott, olvasott) és produkált (szóban, írásban) szövegek mondatokba, mondatok rendszerébe rendeződve hordozzák jelentésüket. Mondatok, instrukciók, hosszabb szövegek megértésének, alkotásának egyaránt feltétele az ép grammatikai működés. A képességterülettel különálló szócikk foglalkozik.
 
Nyelvi kreativitás
 
Többletképesség. A kreativitás megjelenési területétől függetlenül áradóan ötletes, rugalmas mentális működést jelent. A nyelvi kreativitás a szókincs, a fogalmi, és nyelvi logikai területek legalább átlag fölötti színvonalát igényli: szavak, fogalmak bősége híján nincs sem megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag, sem kedv, motiváció a kreatívkodáshoz. Minden nyelvi kreatív személy átlag feletti verbalitású, de nem minden átlag feletti verbalitású személy kreatív. A nyelvi kreativitás megjelenése szavak hangzása, a hozzájuk kapcsolódó jelentéstartalmak, vagy azok összefüggései közötti új, sokszor szokatlan asszociatív kapcsolatok meglátásában, létrehozásában, vagy akár konkrét lexikai elemek, szavak, fogalmak megalkotásában tetten érhető. A magas nyelvi kreativitással rendelkező személyek a hétköznapi működés szintjén szójátékok, szóviccek, rímek tömkelegét alkotják önkéntelenül, vagy tudatosan, de mindenképpen “ösztönösen”, könnyedén. A nyelvi kreativitást professzionális szinten művelők legtöbbször irodalmi, vagy alkalmazott nyelvi területen (pl: reklám) sikeresek. A nyelvi kreativitás szintjét, (mint minden tehetségterületét), a veleszületett többletképességek, és az örömet okozó tevékenységben önként végzett örömteli többlettevékenység mennyisége formálja, határozza meg. Az iskolai működésben a nyelvi kreativitás segíti a fluens (könnyed), akár humoros kifejezést, a mentális rugalmasság (flexibilitás) segíti az ismeretlen átvitt értelmű szavak, szókapcsolatok megértését, közvetve javítja a szövegértés képességét.
 
Nyelvi nehézség, bizonytalanság
 
Az iskolai tananyag (NAT) nyelvbe, szavakba kódolt részének könnyed megértése és írásbeli, vagy szóbeli megfogalmazása ép grammatikai működést, és legalább az életkori átlagnak megfelelő szókincset, nyelvi-logikai és fogalmi képességeket igényel. A tananyag megértésének nehézségét kisebb részben okozza a tankönyvek és a tanórák nyelvezete: az elakadások nagyobb részét a gyerekek nyelvi, szövegértési képességeinek bizonytalansága, gyengesége okozza. Az országos, és nemzetközi kompetenciamérések szövegértés terén egyaránt romló tendenciákat mutatnak, nyolcadik osztályban a gyerekek kb. egyharmada funkcionális analfabéta. Legegyszerűbb ezekért az eredményekért az a szülőt, a gyereket, az iskolarendszert, vagy a képernyőt okolni: miért nem olvastak neki több mesét a szülők, miért nem olvas többet a gyerek, miért nem tanítják meg a gyerekeket az iskolában rendesen szöveg-érteni, miért hagyják a gyereket a szülők ennyit kockulni? A gyerekek romló nyelvi képességeinek okai összetettek, a felelősség semmiképpen nem varrható sem a szülők, sem a gyerek, sem az iskola, sem a képernyő nyakába.
 
Mitől lesz valakinek ilyen vagy olyan a verbalitása?
 
Akinek gyerekként sokat mesélnek, aki sokat olvas, annak jobb, aki sokat ül a tévé/youtube/instagram előtt, annak rosszabb lesz a szókincse. Olvassuk, halljuk úton-útfélen. Tényleg ilyen egyszerű lenne a képlet? Az ember egy vödör, amibe minél többet töltünk bele, annál több lesz benne? Részigazság, a valóság ennél összetettebb. Mentális képességeink színvonala, fejlődése nem a környezeti hatások egyirányú, közvetlen produktuma, hanem részben örökölt, velünk született képességeink, és a minket körülvevő környezet hatásainak folyamatos interakciójának (egymásra hatásának) terméke. A képességek fejlődésének interakciós működésével külön szócikk foglalkozik majd.
 
Fejleszthetőség
 
A nyelvi képességek gyengesége, lemaradása a gyerekek egy részénél célirányos, egyénre szabott fejlesztéssel valamennyire javítható. Gyenge verbalitású gyerekből csillogó verbalitásút sajnos nem lehet fejleszteni. Az iskolai tananyag megértésében azonban minden kis javulás számít, emiatt, ha diagnosztizáltan a verbális képességek lemaradása okozza a tanulási nehézséget, a fejlesztésük mindenképpen javasolt.
 
 
 
Szerző: Szűcs Imre Lóránt
Tacskóügyi szakkonzulens: László Ádám
 
Kapcsolódó:

Fogalomtár: Beszédértés

Fogalomtár: Grammatikai működés

Fogalomtár: Logikai műveletek

Fogalomtár: Motiváció

Tévhitek a tehetségről III. – Tehetség = ötös, ötös = okos